Back to top

Ilyen volt az idei Szeben Megyei Magyar Napok

Fontosabb kulturális rendezvények: 

Eljutottunk a 21. Szeben Megyei Magyar Napok végéhez. Tíz napon keresztül igyekeztünk változatos és mindenki számára kedves programokkal szolgálni. Az érdeklődők találkozhattak komoly-, valamint könnyűzenei koncertekkel, elegáns avatóünnepséggel, sportversennyel, pszichológiai előadással, táncelőadással, bállal, vagy éppen magyar népzenei mulatozással.

Szervezőkként az idei magyar napok 10 napon át tartó aggodalmat, kisebb-nagyobb problémák megoldását és rengeteg pozitív meglepetést tartogattak számunkra. A visszajelzések alapján az eddigi talán legsikeresebb rendezvénysorozat áll mögöttünk és mi magunk is úgy ítéltük meg, korábban sosem volt ennyire nyitott, aktív és nagyszámú közönsége a programoknak. Lássuk hát részletesen, miként éltük át idén a magyar kultúra éltetésének napjait.

Medgyesen október 18-án került sor a XXI.Szeben Megyei Magyar Napok megnyitójára. A kulturális eseménysorozat a Millenium-Ház avatásával kezdődött. Az ünnepségen beszédet mondott Orosz Csaba az RMDSZ Szeben megyei elnöke, Gheorghe Roman Medgyes polgár­mestere, Szurovszky Katalin kolozs­vári konzulasszony, Oltean Csongor RMDSZ ügyvezető alelnök, Benedek Zakariás parlamenti képviselő. A szalagátvágás után a nagyteremben fotókiállítás volt. Az Oltszakadáti Evangélikus-Lutheránus Egyházközség életét, ünnep és hétköznapjait, népszokásait bemutató fotósorozat, melynek alkotói Ádám Gyula és Kovács László Attila.

A kiállítást Horváth Csaba lelkész mutatta be, ismertetve a hallgató­sággal Oltszakadát múltját, sajátos helyét a szórványmagyarságban, a megmaradás és a maradni akarás, az elszántság és a jelenkor kihí­vásaival dacolni akarás jellemvonásaira fektetve a hangsúlyt. Megis­merkedhettünk a kakasütés húsvéti szokásával, a néviselettel, a táncpróbák vidám hangulatával, a locsolkodásra induló ifjak lelkese­désével, de a csendéletek beszéltek az idősek ráncba írt bölcsessé­géről, a gyermekek szeme csillogása a reményt sugározta a képeken keresztül, a kenyérdagasztás, lópatkolás, hétköznapi életképei pedig a mindennapok szépségét örökítették meg. Számos kép a fogarasi tájat, a templomot örökítette meg és a kiállítás megerősítette bennünk az itthoni táj szeretetét, az otthon érzésének megerő­södését és egy kicsit talán az ittmaradásban is.

A képkiállítás nyitott ablakok hangulatát ajándékozta, melyen a hazaszeretet, az emberi őszinteség a hétköznapok meghitt csendje és az ünnepek felhőtlen ragyogása áradt a lelkünkbe.

Horváth Csaba

A második napra az öltönyt, nyakkendőt és lakkozott cipőt népi viseletre cseréltük, hogy aztán végigtáncoljuk és énekeljük a magyar estet. Ugyan a talpalávalót István Ildikó hirtelen jött lebetegedése miatt „mindössze” barátai szolgáltatták, olyan hangulatot terem­tettek, amilyen csak ritkán fordul elő a magyar napok során.

Vasárnap aztán saját büszkeségünk, a Gyöngyvirág Néptánccsoport is hozzátette a tőle megszokott színvonalas előadást az idei rendez­vénysorozathoz, ezúttal Kiskapusra vitték el a Szeben Megyei Magyar Napok szellemiségét táncaikkal. Ez a nap szolgált továbbá, hogy tisz­telegjünk az 1956-os pesti ifjak bátorsága előtt, a közös megemléke­zésre és koszorúzásra a medgyesi református templomnál került sor.

Hétfőn egy, a tavalyi programból kimaradó sporteseményt próbáltuk pótolni, a jelek szerint nem is hiába. Meglepően nagy érdeklődés mutatkozott az asztalitenisz bajnokságunkon és első alkalommal gyerekek is jelentkeztek, hogy megmérettessék tehetségüket. A verseny háromórás folyamatos koncentrációt és vetélkedést követően ért véget, melynek győztese Fodor Tibor lett. Gratulálunk neki!

Másnapra egy visszatérő vendéget vártunk. A tavalyi nagy érdek­lődésre való tekintettel, örömmel fogadta el idei meghívásunkat Kádár Annamária gyermekpszichológus. Ezúttal a mesék érzelmi intelligenciára kifejtett hatásairól tartott egy igazán érdekfeszítő előadást.

Szerdán a medgyesiek egy kis pihenőt kaptak, hiszen a Magyar Napok Nagyszebenbe látogattak. Tamás Gábor adott nagysikerű koncertet, hogy másnap Medgyesre is ellátogasson és csak ritkán látott teltház előtt lépjen fel. Elhangzottak a várva várt slágerek mellett új szerzemények és olyan meglepetések is, mint például a Most múlik pontosan című Quimby szerzemény, vagy az Ismerős Arcoktól a Nélküled. Azt gondoljuk, aki jelen volt bármely koncertjén, hiányérzet nélkül és egy hatalmas élménnyel gazdagodhatott.

A pénteki nap különös jelentőséggel bírt számomra. Egy éve érlelődő álmom valósult meg azáltal, hogy pécsi barátaim, a Vivat Bacchus a capella bordal együttes látogatott el hozzánk. A szerve­zést egy kényszerű helyszínváltozás, valamint az a tény is nehezí­tette, hogy egy a környéken ismeretlen műfaj ismeretlen képvise­lőiként érkeztek hozzánk. Ennek ellenére, vagy talán éppen a kíván­csiság által vezérelve azonban mintegy 300 néző előtt mutathatták meg, kik is ők. Eredménye a visszajelzések alapján a valaha volt egyik legsikeresebb műsor a Szeben Megyei Magyar Napok történetében.

Szombaton rendeztük meg a mostanra hagyománnyá váló szüreti kosaras bálunkat. A Gyöngyvirág ezúttal is gondoskodott arról, hogy megadja az alaphangulatot, melynek fenntartásáért aztán a Pikowatt felelt.

Végül az utolsó napot egy kényszerű változás előzte meg. Sajnos a Metamorf Színház indoklás nélkül egy nappal a fellépést követően lemondta a részvételt és úgy döntött, a felajánlott fuvarozást sem elfogadva, hogy nem kíván eleget tenni a megegyezésünknek. Nem úgy a Vivat Bacchus két tagja, az éppen Medgyesről hazafelé tartó Balásy Szabolcs és a betegségből Pécsen lábadozó Szentgyörgyváry Szabolcs, valamint Faragó Emanuela és Hetesi Dániel, akik rögtön­zött kvartettként mindenkivel feledtették a programváltozást és a korábbi színvonalat tartva, méltó módon zárták le a Szeben Megyei Magyar Napokat. Szervezőkként különösen hálásak vagyunk nekik és bízunk benne, hogy a jövőben viszontláthatjuk őket városunkban.

Szintén köszönet illet részünkről mindenkit, aki részt vett rendez­vényeinken. Kivétel nélkül minden egyes eseményen a várakozása­inkat felülmúlta az érdeklődők száma, akik az előadásokkal átszelle­mülve, együtt éltek a fellépőkkel. Összefoglalóan egy nagy sikerként könyveljük el magunkban az idei magyar napokat és úgy érezzük, arról szóltak, amiről szólniuk kellett: a felhőtlen szórakozásról és a sokszínű magyar kultúránk méltó megünnepléséről.

Töttösi Gergő