Back to top

Medgyes történeti kronológiája

 



Medgyes történeti kronológiája
Összeállította Szabó M. Attila.
 
 

Honfoglalás kora A szászok előtt a Medgyes-nembeli székelyek lakták, innen származik a Medgyes név is. 1075-ben Szent László királyunk telepíti  a székelyeket a Nagy-Küküllő mentére, így Medgyesre is. A 12. század folyamán II. Géza király (1130-1161) fokozatosan Erdély keleti gyepűire helyezi őket. Az evangélikus templom környékén, a mai Cekes és a Darlaci út környékén feltárt sírok is utalnak jelenlétükre.
1146 Medgyes alapításának éve (Paul Niedermayer szerint), ekkor a szászok veszik át a székelyek helyét, akik itt egy kisebb települést hagynak el.
1267. jún. 3. A város legkorábbi, okleveles megemlítése Mediesy néven. A település területe a 13. század elején Jula Magnus birtoka volt.
1283 Petrus erdélyi püspök 40 márka (súlymérték) ezüst hozzájárulást kér a medgyesi káptalanhoz tartozó 8 falutól, ezek között van Medgyes is. Ekkor Villa Medjes néven szerepel. 
1289 Oklevélben „terra Medies” alakban jelenik meg.
1315 Károly Róbert magyar király a „Medyes”, „Selk” és „Berethalm” szász lakóira kiterjeszti a szebeni provincia jogait. Communitas Saxonum de Medgyes, de Selk, de Berethalm et de ad easdem pertinentibus.
1317 A település piacterének léte oklevelekkel bizonyított.
1318 A medgyesi és selyki szászok előjogot (privilégiumot) kapnak, felmentik őket a hadba meneteltől és a katonák  kötelező elszállásolásától. Az adózás és a jogszolgáltatás a szebeni szokások szerint történt. Első alkalommal említik a medgyesi széket, mint közigazgatási egységet.
1320 Az ekkor kiadott oklevél a medgyesi gerébről (comes) tesz említést.
1356 A „terra Medyesch” bírájának legrégebbi eredeti oklevele.
1359 Medgyes település első említése városként – Civitas Megyes.
1402 Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) felmenti a Medgyes-Selyk székbeli szászokat a székely ispán  joghatósága alól. A Két szék önállósul.
1411 első alkalommal használják a "Két szék" kifejezést.
1414 A  Szent Margit templom és a város jegyzőjének első említése. A település főterének említése: in foro Medyes.
1415 Ez évi  oklevél szövegében a város bírájáról történik említés
1423 Posztóványoló említése. 
1424 Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) egyik oklevelében Medgyest először említik civitasként. A város két országos vásár megtartására kap jogosítványt, ezt a jogot megerősítik 1498-ban. A város vásárterén (ma Fő-tér) 1530 után vásárcsarnokot építettek.
1438 Török betörés Mezid bég vezetésével, pusztítja Medgyest és a Két Széket.
1444 Obszerváns ferencrendiek telepedtek le a városban. Kolostoruk építésének pontos idejét nem ismerjük, a 15. században készülhetett. Templomuk 1500 után épült.
1447 A Szent Margit benedek rendi templom okleveles említése: „beatae Margarethae virginis et martyris in oppido Medjes”. Építése 1482-ben fejeződött be.
1448 Elkészül a város első ismert pecsétje. Felirata "sigillum oppidi Medies 1448"
1452 Medgyes várának, erődítményének említése.
1457 A helyi szabók és posztó készítők céheinek első említése
1459 A városban erdélyi országgyűlést tartanak.
1462.12. 9-12. Mátyás király Medgyes város vendége.
1467. 10. 30. Mátyás király ismét Medgyesen vendégeskedik. 
1471.I.6.  Mátyás királynak Budán kelt levelében védelmébe veszi a medgyesi vargákat az idegen varga és timár mesterekkel szemben, az utóbbiaknak megtiltja arujuk kirakását, kivételt az országos vásárok képeznek. 
1476 Medgyes mezőváros (oppidum). Mátyás király parancsára itt tartják fogva Vlad Ţepeşt, börtöne a Mária torony.
1477 Mátyás király (1458-1490) hadiállapot esetén seregébe 32 helybélire számít, az otthon maradt, fegyverforgatásra alkalmas emberek  a város erődítményeit védelmezni kötelesek.
1483 A szabók céhének megalakulása.
1486 Mátyás király megparancsolja a város védfalainak építését.
1487 A medgyesi kórház (ispotály) első okleveles említése.
1490 Medgyes védelmére megkezdték a város falainak építését. Az 1534-ig  tartó építkezés eredménye: a fal hossza 2360 m, magassága 7 m, szélessége 80 cm. Mára 1845 m maradt. 
1493 A szűcsök céhének megalakulása.
1494 II. Ulászló (Dobzse László) szorgalmazza, hogy Medgyes a királybíró székhelye legyen. A székhely felváltva Nagyselyket is illeti, mindaddig, amíg a város falai el nem készülnek. Medgyes ekkor oppidum. Az aranyműves céh megalakulása.
1495 Medgyes ismét civitas. 1495-1534 között épült a Farkas utcai kapu.
1501 A városban 6 bejegyzett céh működik.
1506 A kötélverők céhének megalakulása.
1507 A Margit napi sokadalom (országos vásár) említése. Július 13: Medwischer Margarethi. A Kő-utcai kaputorony építésének kezdete.
1508 A városbíró Antonius Faber kovácsmester. A városgazda Mathias Muschnay, ő tölti be ezt a szerepet 1514-ben is. Először említik templom tornyát és annak felvigyázóját.
1509 Városbírónak Johannes Appessdorfert választották. A városi tanács tagja Sigmundus szabó mester. 
1510 Medgyesen 300 polgár, 38 zsellér és telepes, 2 pásztor és 4 szegény élt. Kb 1720 lélek.
1517 II. Lajos (1516-1526) a várost civitas minőségében megerősíti. A takácsok céhének megalakulása.
1521 A medgyesi szászok utolsó római katolikus papja: Johannes, Artium Magister, Plebanus Parochialis Ecclesiae b. Margarethae Virginis in Civitate Medgyes.
1525 A kádárok céhének megalakulása.
1529 Zápolya János király (1526-1540) vezére, Kun Kocsárd a várost ostromolta, 1530-ban Medgyest bevette.
1530 A vártemplom tornyának magasságát megemelik, így megkapta a mai alakját. A torony csúcsára aranyozott gömböt helyztek el. A tornyot 68,5 méter magasra emelték.
1534 Zápolya János privilégiuma, e szerint Medgyesen az éves vásárok kivételével idegen áruk eladása-vétele szigorúan tilos. A város kérésére tekintettel az építkezésekre Zápolya János a városnak három évre adómentességet adott. A város falainak építését befejezték. A védőfal hossza összesen 2500 m, magassága 7 m szélessége 0,8 m volt. A  felhasznált építőanyag 16.500 m³, a tornyokkal, bást